Magyarittabén emlékezett Vajdaság magyarsága az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra.

Magyarittabén emlékezett tegnap Vajdaság magyarsága az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. A református templomban istentiszteletet tartottak, és elhelyezték a kegyelet virágait a 111 éves Kossuth-szobornál.

Az istentiszteleten Marton Károly tiszteletes köszöntötte az egybegyűlteket, a szabadságharcról és annak üzenetéről pedig Marton Ilona tiszteletes asszony beszélt. A megemlékezés a Kossuth-szobornál folytatódott. Petes Béla tanácselnök köszöntötte a megemlékezés részvevőit, majd Varga Haszonits Zoltán, a belgrádi magyar nagykövetség első beosztott tanácsosa felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a határon túli magyaroknak küldött levelét.

– A 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örök érvényűek. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki, összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, mint hogy legyen béke, szabadság és egyetértés – áll többek között a magyar miniszterelnök levelében.

Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke kifejezte megelégedettségét, hogy már régen voltak ennyien a magyarittabei református templomban, és hogy a megemlékezésre szép számban eljöttek az iskolások és az óvodások is.

– A magyaroknak illik és kell hogy a gyermekeket, a fiatalokat és mindannyiunkat bekapcsolják ebbe a megemlékezésbe. Hiszen a megemlékezés a máról is szól. Máról is szól, mert tanulnunk kell a történelmi tanulságokból, azért, hogy könnyebben s eredményesebben átéljük ezeket a nehéz időket, mondta Pál Károly.

Hangya István, a VMDK alelnöke emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt indultak el az újabb kori megemlékezések a magyarittabéi Kossuth-szobornál. Feltette a kérdést, hogy mikor kerülnek a közvélemény elé a tények az 1944-es eseményekről.

– Hány generáció fejezte be tanulmányait úgy, hogy csak 1942-ről hallott. A kérdés persze magától tevődik fel: Mi van az 1944-es eseményekkel? Vajon meddig kell várnunk, hogy ezek az események a tankönyvben is említve legyenek? Ha erre sor kerül, elmondhatjuk, hogy a megbékélés teljes és őszinte, véli Hangya István.

Kiss Igor szerint nekünk, vajdasági magyaroknak most a könnyített honosítási eljárás és az állampolgárság jelenti a szabadságot.

– A szabadsághoz azonban ez nem elég. A szabadsághoz kell a teljes körű magyar autonómia, amelytől nagyon messze vagyunk. Kell szólásszabadság, amelytől szintén távol vagyunk. Kell a részarányos parlamenti képviselet és a részarányos foglakoztatás. A szabadsághoz kell a magyar nyelvű oktatás az óvodától az egyetemig. Kellenek iskolák, templomok, tanítók és lelki vezetők, kell nemzeti minimum, mondta Kiss Igor.
A megemlékezés végén a helybéliek, az anyaország, az MNT, a politikai pártok, civil szervezetek és magyar önkormányzatok képviselői elhelyezték a kegyelet virágait a Kossuth-szobornál, amelyet 1904. évi felavatása óta féltve őriz a magyarittabéi magyar közösség.